De rég írtam ide, pedig sokminden történt.. Bizony, sokmindent. Elszoktam a gépeléstől, miért? Mert szétmentünk bsz-szel, közös megegyezés alapján úgy döntöttünk, hogy a már télen lefoglalt mostani 5.-i színház után hagyjuk egymást, csak ha nagyon kell valami, akkor szólunk egymáshoz. Ő azt mondta, le is fog törölni az MSN partnerek listájáról.

Ezen még túl is tenném magam, ez a helyzet már egy éve így volt, nem sajnálom, és nem azért, mert nem hiányzik, hogy beszélgessünk, vagy a véleménye egyről s másról, esetleg a játék.. De neki jobb így. S Sajnos B-nek is jobb, mert hogy most meg ő adta fel. Derék volt, négy évig bírta keményen, pedig még az osztálytársam is volt! Igen, tudom, hogy emberfeletti teljesítmény, én mégis bíztam benne, hogy tovább fogja bírni, olyan jó volt vele..

Közben megy a P.O.D. – Alive.. Még jót is tesz a hangulatomnak.. Na meg váltogatja magát a Megadeth – Tornado of Souls-szal. Hát, abban van egy akkora rész! „Not from the years, not from the use, not from the tears, just self abuse”

És ez annyira igaz, s úgy sajnálom, hogy nekem ez így jó. B máris felejteni próbál (MSN kiírásból látom), de jogom nincs haragudni:) Tényleg nincs, tisztában vagyok vele, milyen borzasztó vagyok, s régen még tényleg úgy volt, hogy ha egyik megy, szerzek másikat, de rá kell jöjjek, hogy ahogy idősödöm, egyre ritkábban jönnek, mert én is felnövök, s nem változom, ők viszont egyre több mindent átlátnak, lassan engem is kezdenek. Érdekes..

Most nem tudok fogni egy témát és kivesézni. Elkalandoznak a gondolataim, reagot írni is elfelejtettem, hiába hívott Alen egy játékra fél kettőkör, nem tudtam menni, akarni se akartam igazán, de jobban idegesített, hogy tudtam, nem tudnám produkálni azt a szintet mint régen. Eléggé kiforrt már az írásmódom, most mégis elfelejtettem egésszé, hogy csináltam.

Hát, szívás, ez van. Vaterázni is elkezdtem egyébként. Sokmindent vettem már, gyűrűt, párnát..

I.. I feel so alive..

From the very first time..

Alennel fél ötig beszéltünk, én ötig maradtam ébren, néztem még egy South Parkot. Nem volt annyira vicces, mint vártam, de hát ez van.

Megtaláltam a Naptárat. Majd odaadom bsz-nek a színházban, nem tudom, hogy fog rá reagálni. Én sem tudom, mit fogok tenni különböző reagálások esetén, egy biztos, a puszitól nem kell tartanom:D

Asszem most ennyi, többet nem vagyok képes kipréselni magamból. De szinte biztos, hogy így fogok maradni. Nem csakhogy egyedül. De ILYEN. De van ez így!